»  Cserkésztörténelem
»  A 10 törvény
»  Cserkészinduló
»  Imák
»  Morze-abc
»  Szemafor
»  Rovásírás
»  Síp- és útjelek
»  Egyenruha
»  Daloskönyv

»  Természetvédelem
»  Gyógynövények
»  Győr


Támogassa csapatunk alapítványát adója 1%-ával!


Természetvédelem

Ezen az oldalon egy kis természetvédelmi kisokost olvashattok, ahol pár alapfogalmat és magyar nevezetességet ismerhettek meg.

Területi védettségi kategóriák

Bioszféra-rezervátum:
Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezete) 1970-ben "Ember és bioszféra" címmel kutatási programot indított a természeti környezet megóvásáért. Ennek keretében bioszféra-rezervátumokat jelöltek ki, amelyek lehetőséget nyújtanak a Föld fogyatkozóban lévő növény és állatközösségeinek, ökoszisztémáinak megmentésére. Magyarországon öt ilyen terület élvez különös gondoskodást: Aggteleki Bioszféra Rezervátum (1979), Hortobágyi Bioszféra Rezervátum (1979), Kiskunsági Bioszféra Rezervátum (1979), Fertő tavi Bioszféra Rezervátum (1979), Pilisi Bioszféra Rezervátum (1980).

Ramsari egyezmény:
Egy 1971-ben, az iráni Ramsarban aláírt egyezmény rendelkezik a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről. Előírja, hogy a csatlakozó országok állítsák össze a nemzetközi mércével jelentősnek tekintett árterek jegyzékét. A megállapodás kötelezővé teszi ártéri rezervátumok létrehozását a költöző vízimadarak védelmére, s ez ügyben nemzetközi felelősség vállalására kötelez. Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez.

Világörökség:
A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele. A programot a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény név alatt 1972. november 16-án alapították. Az alapítás óta több, mint 180 ország ratifikálta a megállapodást. Az Egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, illetve hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez. (A megőrzési kötelezettség megszegése esetén lehetőség van a listából való törlésre is).
Világörökség területek Magyarországon

Nemzeti park:
A nemzeti parkok létesítésének célja - általánosságban - az adott térség geológiai, hidrológiai, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti értékeinek védelme, a jellegzetes, részben vagy egészében még érintetlennek mondható táj megóvása, az alapvető ökológiai folyamatok, a biológiai sokféleség feltételeinek folyamatos biztosítása. Kiemelten fontos a folyóvizek, a felszín alatti vízkészlet, továbbá az erdők, a termőtalaj és más megújuló erőforrások védelme. A nemzeti parkok feladata emellett a természeti értékek megismertetése, a természet megbecsülésére nevelés, az ökoturizmus feltételeinek megteremtése.
Nemzeti parkok Magyarországon

Tájvédelmi körzet:
A tájvédelmi körzet (TK) kialakításának célja a védett területek legjellemzőbb tulajdonságainak megőrzése, a tájkép természetes alkotóelemeinek meghatározott egyensúlyban tartása. A tájvédelmi körzetek "működésére" csak az adott országon belüli előírások vonatkoznak. Ezen belül a természetvédelmi területek (TT) szigorúan védett (zárt) területnek minősülnek. Hazánkban 37 db tájvédelmi körzet található. Győr környékén: Pannonhalmi TK, Szigetközi TK
Természetvédelmi terület:
A természetvédelmi terület (TT) az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. Általában olyan természeti ritkaságok védelmére kijelölt, kisebb kiterjedésű terület, amelynek megőrzése tudományos, oktatási és ismeretterjesztési, vagy génfenntartási szempontból indokolt. Győr környékén: Fenyőfői Ősfenyves Természetvédelmi Terület, Pannonhalmi Arborétum Természetvédelmi Terület, Zirci Arborétum Természetvédelmi Terület
A Vörös Könyv:
A természeti értékek védelme kapcsán gyakran szóba kerül az úgynevezett Vörös Könyv: ebben sorolják föl a kipusztult, illetve veszélyeztetett növény- és állatfajokat.


Világörökségi területek Magyarországon

Budapesten:
  • A Duna-part látképe és a Budai Várnegyed (1987)
    A Világörökség részét képezi a budai oldalon a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Széchenyi lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a gellért-hegyi Szabadság-szobor és a Citadella, valamint a budai Vár épületei és a Duna-part a Margit hídig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti oldalán található Roosevelt tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Gresham-palota épületével, valamint a Duna-part egészen a Petőfi hídig.
  • Az Andrássy út és történelmi környezete (2002)
    A világörökségi listára került a már meglévő helyszín kibővítéseként az Andrássy út és történelmi környezete, a millenniumi földalatti és a Hősök tere.
Vidéken:
  • Hollókő ófalu és táji környezete (1987)
  • Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995)
  • Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996)
  • Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta (1999)
  • Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000)
  • Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001)
  • Tokaji Történelmi Borvidék (2002)


Nemzeti parkjaink

Hortobágyi Nemzeti Park:
Az alapítás éve: 1973
A Hortobágyi Nemzeti Park az európai kontinens legnagyobb szikes pusztája, területe 81 ezer hektár. Vidékén a mai napig fennmaradtak a külterjes állattartás gazdag hagyományai, és azok az ősi háziállatok, amelyek évszázadokon keresztül formálták a tájat. A nemzeti parkban található szikes mocsarak, valamint az ötezer hektárnyi kiterjedésű halastórendszer növény- és állatvilága fokozott védettséget élvez. A hortobágyi puszta 1999 óta a Világörökség része.

Kiskunsági Nemzeti Park:
Az alapítás éve: 1975
A Kiskunsági Nemzeti Parkban a természeti és néprajzi értékek együttese figyelhető meg. A 48 ezer hektárnyi területű parkban 23 ezer hektár bioszféra rezervátum. Két nagy halastórendszere - a Fehér-tó és a Csaj-tó - madárvilágáról híres, itt találhatók a Dél-Alföld legjelentősebb madárvonuló, pihenő- és táplálkozó helyei. A parkon belüli tájvédelmi körzetek közül az 1971 óta védett mártélyi Tisza-part a képzőművészek kedvelt alkotóhelye.

Bükki Nemzeti Park:
Az alapítás éve: 1976
A Bükki Nemzeti Park Magyarország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkja. Változatos területén igen gazdag növényvilág figyelhető meg, az itt előforduló állatfajok száma 22 ezer körüli. A park védendő kincsei a földtani, felszínalaktani és barlangtani értékek: a Bükk-hegységben 853 barlangot tártak fel, közülük 45 fokozottan védett. Nagyszámú régészeti lelőhelyei közül a legjelentősebbek az ősember által lakott barlangok. A nemzeti park 43 ezer hektáros területéből 5730 hektár fokozottan védett.

Aggteleki Nemzeti Park:
Az alapítás éve: 1985
Az Aggteleki-karszt vidékén alapított Aggteleki Nemzeti Park több mint 20 ezer hektáros területe különleges természeti értékeket véd. Legismertebb az a barlangrendszer, amely - a Szlovák-karszt barlangjaival együtt - 1995-től a Világörökség része. Az élőlények védelmén túl a nemzeti park hivatott az egész táj képének fenntartására, melybe beletartozik a népi építészet és tárgykultúra megőrzése, a tájformáló és tájépítészeti alkotások védelme, valamint a régészeti, kultúr- és ipartörténeti értékek megmentése is.

Fertő-Hanság Nemzeti Park:
Az alapítás éve: 1991
A Magyarország és Ausztria határán fekvő Fertő-Hanság Nemzeti Park az egykor hatalmas mocsár- és lápvilág egyedülálló növény- és állattani, tájképi, néprajzi és kultúrtörténeti értékeinek menedékhelye. A nemzeti park osztrák részét, az 1992-ben létrehozott, 9500 hektáros Nationalpark Neusiedler See-Seewinkel-t 1994-ben kapcsolták össze a 23 587 hektáros magyar területtel. A parkhoz tartozó Fertő-tó és környéke a Világörökség része.

Duna-Dráva Nemzeti Park:
Az alapítás éve: 1996
A Duna-Dráva Nemzeti Park a Dél-Dunántúl térségéből 49 478 hektárnyi területet fog egybe. A különösen értékes élőhelyek védetté nyilvánításának céljául a folyók, mellékágrendszerük, valamint az érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, továbbá az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más, megújuló természeti erőforrásainak védelmét jelölték meg.

Balaton-felvidéki Nemzeti Park:
Az alapítás éve: 1997
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park a Balaton északi partvidékéhez kapcsolódva, nyugat felé egyre szélesedő sávban húzódik a Kis-Balaton térségéig. Összterülete 56 997 hektár, melyből 10 471 hektár fokozott védelem alatt áll. A nemzeti park területi egységei: a Tihanyi-félsziget, a Pécselyi-medence, a Káli-medence, a Tapolcai-medence és a tanúhegyek, Zala és Somogy megyében a Keszthelyi-hegység és a Kis-Balaton, továbbá a teljes Balaton-part és a Balaton öblei.

Duna-Ipoly Nemzeti Park:
Az alapítás éve: 1997
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Budapesttől északi irányban, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között helyezkedik el. A több mint 60 ezer hektárnyi terület egyediségét a folyóvölgyek, a hegységek és a síkság találkozása adja. Legszebb vidéke a Dunakanyar, amely a folyónak a Börzsöny és a Visegrádi-hegység közötti, több ezer éve lezajlott áttörésének helyszíne. A Dunán kialakult kisebb-nagyobb szigetek Esztergom és Budapest között szintén részei a nemzeti parknak.

Körös-Maros Nemzeti Park:
Az alapítás éve: 1997
A Körös-Maros Nemzeti Park a romániai hegységek lábától a Tiszáig húzódó, egyedi arculatú táj megmaradt értékeit igyekszik megőrizni. Ezek jó része a vízhez kötődik: a Körösök és a Maros folyó vízrendszeréhez, az ártéri erdőkhöz, a Sárrét környéki mocsárfoltokhoz. Az 51 125 hektárnyi területű nemzeti parkban a kardoskúti Fehér-tó és a Biharugrai halastavak vizes élőhelyeinek szerepe a madárvonulásban nemzetközileg is jelentős, a tájegység a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik.

Őrségi Nemzeti Park:
Alapítás éve: 2002
A nemzeti parkot korábban az 1978-ban alapított Őrségi Tájvédelmi Körzetből, valamint a természetközeli állapotban lévő környező területekből alakították ki. A 43 933 hektárnyi nemzeti parkból 3104 hektár fokozottan védett. Ez az ország legnyugatibb vidéke, ahol a népi hagyományok és szokások változatlan formában napjainkig megőrződtek.

 
     
 
© 1990-2017 Morajlás Holding.   ::  ® Minden jog fenntartva.   ::  impresszum   ::  design by MorajWeb & WaszilSoft