Ezzel az oldallal szeretnénk emléket állítani csapatunk örökös parancsnokának, Tóth Zsigmondnak. Itt elolvashatjátok, hogyan emlékeznek tagjaink Zsiga bá'-ra.
Gergő
Gyula bá'
Kriszta
Kata
Zoli
Szabolcs
Norbi
Nóri
Zsofka
Sanyi
Lajos bá'
Gondolatok a Győri Öregcserkész Baráti Kör elnökétől
Tóth Zsigmond cserkésztisztre, a 708-as Rómer Flóris cserkészcsapat parancsnokára gondolok most én is. A győri öregcserkészek közgyűlésére gyűjtögettem az eseményekről való megemlékezést. Ide bizony beleillik Zsiga bá' segítőkészségére való emlékezés is. Csupán két éve ismertem Őt, nyomban találkoztam a nevével, miután visszatelepedtem Magyarországra az Egyesült Államokból.
Bevallom, hogy igen kellemesen hatott rám a személyes ismeretség az oktalan szóbeszéd után. Hamar kiderült, hogy régi katonaidőkből sok közös emlékünk van. Ezekről aztán lehetett végnélkül beszélgetni, de a mi igazi időt emésztő, kellemes, jó baráti kapcsolataink a cserkészet köré fonódtak. Előttem mindig jobban és tisztábban kirajzolódott az igazi cserkész egyénisége. Az Ő lelke most bizonyára megnyugodva, mosolyogva figyeli azt az igyekezetet, amivel mi mindannyian szeretnénk feleleveníteni személyes kapcsolatainkat. Bizony ez nem könnyű akkor, ha olyan sokoldalú valakiről van szó, mint Zsiga bá'.
Az Ő emlékeinek felsorolása soha nem ér véget. Minden perc esemény, amit cserkészeivel töltött, a felelős vezetőt, a szerető apát tükrözte. Rend és szeretet vette körül mindenhol. Katonaember volt, tudatában volt annak, hogy mi a fegyelem, de azt is tudta, hogy a szeretet a legdrágább fogalom az ember életében. Krisztus Urunk is ezt tanította, amíg a földön az emberek között járt. Zsiga bá' a körülményekhez mérten megélte a cserkésztörvények mindegyikét. Segítőkész? - Igen,.. Minden cserkészt testvérének tekint? - Igen. Még akkor is, ha nem talált visszhangra. Tudatában volt Pál apostol a Korinthusiakhoz írott levele 13. részében leírt szeretet dicsőítése minden szavának. Nem kérkedett, nem volt önző. Amikor rám esett a választás és felkértek, hogy az országos cserkésztisztkézpő tábornak legyek a parancsnoka, Zsiga bá' felajánlott minden segítséget. Teljes tábori felszerelést, a segítő kezeket is neki köszönhetem. Többször meggyőződtem róla, hogy nem ismert lehetetlent, mindig talált valamilyen megoldást.
Talán meg kell állni egy pillanatra a szónál, hogy parancsnok. A szó az igazi cserkész életében önként vállalt munkát jelent magasabb szinten, semmiképpen nem hatalmat, diktátori magatartást. Volt parancsnokotokra gondolva, Neki békés örök nyugodalmat kívánva a Teremtőnktől, úgy lehettek igazán hálásak, ha szeretitek, segítitek egymást, élitek a cserkész szellemiséget, és szüntelenül arra törekedtek, hogy a hasznos tudományokban a lehető legmesszebbre jussatok. A szeretet, a tudás fegyverével legyőzheted minden ellenségedet. Cserkészetünk nagy barátja, gróf Széki Teleki Pál is erre buzdított, sok mondása közül is kimagaslik: 'Becsüljük meg, ha szavak helyett tetteket látunk.' Zsiga bá' tett, vezetett, példát mutatott. Még ha nehéz is manapság a jó felebarát szerepét vállalni, de lehet. Merjünk magyarok lenni, hűek fogadalmunkhoz, akarjuk életünket Isten-Haza-Embertársaink szolgálatában megélni minden nap! Higgyünk abban, hogy igaz az, hogy egy nemzetnél sem vagyunk alávalóbbak. Végezzük lelkiismeretesen, tehetségünkhöz mérten, mindenki a maga helyén bátran, vidáman a jó munkát!
Gyula bá'
