Győr megyei jogú város, Győr-Moson-Sopron megye székhelye. A győri kistérség és a Nyugat-Dunántúl régió központja. Magyarország hatodik legnagyobb városa, a Dunántúlon csak Pécs előzi meg.
Magyarország műemlékekben második leggazdagabb vidéki városa, a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját.
Régi közismert neve Arrabona, amely első elnevezése volt a településnek. Arrabona római város volt Felső-Pannóniában. Nevét az Arrabo folyóról kapta, melynek torkolatánál feküdt, s amit ma Rábának ismerünk. Egyes történészek ebből vezetik le mai nevét, míg mások a Geur személynévhez kötik. (Geur lovag volt az első várispán.)
Győr állandó népessége 130 000 fő körül mozog. A város területe174,61 km2.

Fekvése:

A város és környéke a Kisalföld nagytáj keleti részén, a Győri-medence középtájon helyezkedik el, de Ménfőcsanak területén átnyúlik a Sokorói-dombság területére is, amely a Dunántúli-középhegységhez tartozik.
A város a Mosoni-Duna, a Rába és Rábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a „folyók városának” is. A Duna mellett kialakult fontos útvonal a római kortól összekötötte Aquincumot (Óbudát) Vindabonával (Béccsel). A Duna jobb partján árvízmentes teraszokon és magasártéren haladt az útvonal a Pandorf fennsík, majd Bécs felé. Ezen az útvonalon a Rába és a Rábca képezett leküzdhető akadályt, s így kialakult itt egy közlekedési csomópont.

Éghajlata:

A város éghajlata kontinentális, de nyara valamivel hűvösebb, tele enyhébb, mint az Alföldé, s több csapadékot is kap. Az évi középhőmérséklete 10,3 °C fok. A csapadék éves mennyisége 530 mm.

Természetrajza:

Győr környéke a magyar vagy pannóniai flóratartomány (Pannonicum), az Alföld (Eupannonicum) flóravidékéhez, a Kisalföld (Arrabonicum) flórajárásához tartozik. A kisalföldi flórajárás északon átnyúlik a Csallóközbe, és nyugaton Ausztria területére is. Az árvízektől védett területeket túlnyomó részben jól termő szántóföldek, kismértékben legelők foglalják el. Győr környékének állatvilága még az eredeti növénytakarónál is jobban kipusztult.

Történelme:

A város az ősidők óta lakott terület. Az első nagyobb település i. e. 500 körül alakult ki, lakói kelták voltak, akik a várost Arrabonának nevezték. A római korban a provinciát védő castrum (vár) mellé polgárváros is települt. Időszámítás szerint 430 körül hun fennhatóság alá került. Majd avarok szállták meg. Az avarok uralmát a frankok törték meg. A honfoglaló magyarság ilyen népességet talált a Kisalföldön. Az államalapítás idején Szent István püspökséget alapított és székesegyházat építtetett. A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette, az élén várispánsággal.Győr országosan fontos szerepet töltött be, különösen a tatárjárás után.
A török időben Bécset védő végvár volt. 1566-ban leégett az egész város az erőd kivételével. Az újjáépítéssel a középkori görbe utcák helyett derékszögű utcahálózatot jelöltek ki, amely a mai napig megvan a Belvárosban. 1594-ben a hatalmas török hadsereg láttán az olasz és német őrség – szabad elvonulás mellett – a várat feladta. Három és fél év után, 1598-ban foglalta vissza a kor két kiváló hadvezére, Pálffy Miklós és Adolf Schwarzenberg.
A 17. és a 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. Mária Terézia szabad királyi várossá emelte.
Az 1830-as években Győr a közvetítő kereskedelem legfontosabb hazai állomása lett. A fellendülést a szabadságharc kitörése, majd az ezt követő abszolutista rendszer állította meg. Rövid időn belül kedvező változások következtek be, a város polgárai nagy buzgalommal vetették magukat bele a gabona- és állatkereskedelembe.
A nemzetközivé nőtt gabonakereskedelem az 1860-as években hanyatlásnak indult. A vasútépítés tönkretette a vízi szállításon alapuló győri piacot. Győr fejlődése új irányban haladt tovább: megkezdődtek a gyárépítések.
Az I. világháborút követően az egykori Győr vármegyét egyesítették a a területük töredékére zsugorodott Moson és Pozsony vármegyékkel. Győr a két világháború között Budapest után az ország második legjelentősebb ipari centruma lett. A II. világháborúban rengeteg épület elpusztult. Az újjáépítés során a város gyárai és üzemei óriási fejlődésen mentek át.
Az 1950-es megyerendezés óta Győr-Sopron megye székhelye, melynek neve 1990 óta Győr-Moson-Sopron megye. Az 1956-os forradalom idején itt volt a „forradalom második fővárosa”. Az 1950-es és 1960-as években, a nagy lakótelepek építésének korában a régi épületekre, műemlékekre nem fordítottak kellő figyelmet. 1970-ben azonban megkezdték a városközpont felújítását. 1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelem Europa Nostra-díját.